Online találkozás Tari Annamáriával

2014. augusztus 15.

A címből úgy tűnhet a virtuális vívmányok használatával valósult meg ez a beszélgetés. A valóság azonban sokkal egyszerűbb. Szebb és személyesebb. Nem kellett hozzá technikai segítség, hogy az internet, Facebook, kommentek veszélyeiről kérdezzem. Egyszerűen csak leültünk és beszélgettünk, amikor 2013–ban, a megyei könyvtár meghívására Egerbe érkezett.

– Egy tanórányi előadásában fontos szerepet kapott az interaktivitás. Kérdésekkel vezette végig kamaszokból álló hallgatóságát – ahogy fogalmazott – egyetemes problémákon.

– Azt gondolom, jó nekik egy olyan előadás, ahol megkérdezik és meghallgatják őket, ahol figyelnek rájuk. A családokban az egymás közti kommunikáció ideje világszerte csökken. Hiányzik az igazi egymásra figyelés, a gyerek problémáinak a meghallgatása. A szülők fáradtak és feszültek, ami sokszor érthető is. Ezért örülnek, ha a gyerekük nem jelent problémát. A gyerekek pedig felügyelet nélkül ülnek a számítógép előtt.

– Sokat halljuk, hogy gond ez, de mik a valós veszélyek?

– A monitor mögötti világ eléggé ismeretlen, így ellenőrizhetetlen a szülők számára. Az okostelefonok miatt kiszámíthatatlan az online eltöltött idő. Nem tudható, hogy a kamaszt milyen hatások érik, milyen oldalakat látogat, saját magáról mit oszt meg. Ha ezt nem ismeri a szülő, nem tud abban sem segíteni, hogy a gyermeke ezeket kezelni tudja. Ráadásul a jó felhasználó egyre aktívabb. Vagyis az életük egyre nagyobb részét uralja a virtuális világ. Sokszor az intimitás határok is elmosódnak. Aki mindent posztol, megoszt, az nem tud részt venni a saját életében, nem képes feldolgozni az élményeit.

– Engem sokszor meglep, hogy egy egyszerű hír milyen szélsőséges indulatok kiváltására képes. Ezeket jól mutatják a kommentek.

– Az online térben mindenki ingerültebb, „bátrabb”. Egyrészt ez megjelenhet a kamaszok mindennapi viselkedésében, másrészt a virtuális csoportokban könnyebben kritizálják egymást. Mivel a nap hét napján 24 órában elérhetőek egymás számára, így a „nemszeretem” osztálytárssal, bosszantó felnőttel könnyebben elmélyülnek az ellentétek, amelyek aztán megjelennek a valós kapcsolatokban.

– Hogyan védekeznek ez ellen?

– Látszólag megkérgesednek, ugyanakkor megpróbálják a tökéletesség látszatát kelteni.

– Mit jelent számukra a tökéletesség?

– Elsősorban sminket, divatos ruhát, erotikus pillantást. A fiúknál is megjelenik a külsőségek dominanciája. Erre a világ csak ráerősít. Az idealisztikus kép boldogságot okoz számukra, de egy idő után már nem jó szembesülniük a valósággal, ami korántsem annyira szép, mint amit egy jó beállítással, Photoshop-pal elérnek. Ez szorongást szülhet. Nagy baj, amikor már 11 évesen szoronganak, depressziósak, párkapcsolatra vágynak. Elvész a gyerekkoruk.

– Őszinteség, érdeklődés, meghallgatás, úgy tűnik ezek még mindig működnek.

– Én szak- és magánemberként is azt képviselem, hogy legjobb egyenesen beszélni egymással és nem szabad homokba dugni a fejünket. A mai gyerekek nagyon értelmesek. Az ijesztgetés nem segít rajtuk, a koruknak megfelelő őszinte beszéd és a példaadás azonban igen!

Laskay Anna

Címkék