A szív forradalma – interjú Kowával

2014. február 05.

2012-ben találkoztunk egy ifjúsági búcsún, ahová sztárfellépőjeként érkeztek. Az esti koncert után, a templom árnyékában beszélgettünk. Az interjú a Görögkatolikus Szemlében jelent meg.

A transzcendencia mindig benne van a dalszövegekben. Ebben a közegben ez nagyon jól befogadható volt.

A Kowalsky meg a Vega kezdetektől erre épült. Elsősorban az üzenet volt a legfontosabb. Próbáltuk a zenét is úgy felépíteni, hogy ne legyen saját maga által keretek közé szorítva. Ha úgy éreztük, hogy blues, jazz, népzene vagy rock fejezi ki az adott mondanivalót, akkor olyan számot írtunk. Ilyen szempontból ez egy érdekes zenekar. Sok műfaj keveredik, de alapvetően az egész a mondanivalóra épül.

Mi is az üzenet?

Az emberi életnek a legfontosabb célja, feladata visszatalálni Istenhez. Ezt sokféleképpen ki lehet fejezni, de az alap az élőlény és Isten kapcsolata.

Az életútadban ez mennyire rajzolódik ki? Azt gondolom, hogy ez a fajta keresés egyébként is jellemző volt Rád, s ez egyre inkább kikristályosodva jelenik meg a szövegekben.

Amikor a Kowalsky meg a Vega megalakult, akkor már ez egy szánt szándékkal, kifejezetten csak ezzel a céllal létrehozott zenekar volt. Tudtuk, hogy ez lesz az üzenete, erről szeretnénk beszélni, abban a közegben, ahol egyébként nem szoktak beszélni erről. A könnyűzenei forma egy érzékkielégítő világ. Kifejezetten azzal a céllal létrehozott, hogy élvezd az érzéki élvezeteket, legyen rock and roll. Én azt az utat is végigjártam, főleg az előző zenekarommal, a Black Outtal. Azonban azt gondoltam, hogy ebben a közegben is lehet beszélni az emberi élet legfőbb céljáról. Egyébként csak egy lemezre készültünk. Ez csak egy próbálkozás volt. Azt hittük nem nagyon fognak foglalkozni ezzel az emberek. Én magam is meglepődtem, hogy az első pillanattól nagyon nyitottak voltak a fiatalok. A szív forradalma, ami alapmottója az egész zenekarnak, azóta fogalommá vált a hazai könnyűzenei palettán. S ez évről-évre épül. Jól jellemzi a sikerünk a mai kort, amely egy kissé zavarodott, de mégis új utakat keres. S ebben az útkeresésben egy lehetőség, s az egyetlen pozitív lehetőség az ember számára az Istennel való kapcsolat.

Számodra mennyire tanulságos az a helyzet, hogy egy lemezre készültél, egyszeri üzenet átadásra, s erre tíz éve van fogadókészség?

Nem nagyon gondolkoztam ezen. Egy lemezt mindenképpen szerettem volna csinálni. Mivel ilyen pozitív volt a fogadtatás, így haladtunk előre évről-évre. Egyre nagyobb lett az érdeklődés a zenekar, s annak üzenete iránt. Mi a zenésztársakkal, szerzőkkel arra jutottunk, hogy amíg van igény, addig ez egy lehetőség arra, hogy ily’ módon szolgálatot végezzünk. Persze ez nem a mi munkánk eredménye, hanem egy lehetőség. Addig, amíg erre szükség van, teszem a dolgom. Nem nagyon gondolkodom azon, hogy hogy lesz a jövőben, vagy mi lesz ha nem lesz, ezt majd Isten eldönti. Ha olyanok a körülmények, hogy nincs lehetőség erre, akkor majd valami mást találunk szolgálatképpen.

Az csak az egyik része, hogy van-e erre igény, de kell, hogy legyen mondanivaló is! Te honnan merítesz?

Fontos, hogy a mondanivaló tartalmát ne csak egyféle megfogalmazásban közvetítsük. Az élőlény Istenhez találását segítő korábbi bölcseletek adják az alapot. Aztán ezt megpróbáljuk valahogyan könnyűzenei formában megszólaltatni. Nyilván ez egy ingoványos terület. De épp ezért próbálunk úgy fogalmazni, hogy a mai kor emberéhez eljusson. Nagyon egyszerűen, puritán módon. Van, aki azt mondja erre, hogy többértelműen fogalmazok. Én azt mondom erre, hogy végtelenül egyszerűen, de nagyon is céltudatosan és határozottan, a mondanivaló lényegét illetően.

Én is azt gondolom, hogy nem lehet félreérteni az üzeneteteket. Itt az ifjúsági búcsún hamar kialakult a közönség és a zenekar között a kapcsolat. De Te helytől és hallgatóságtól függetlenül is mindig törekszel a koncerteken arra, hogy ne legyen félreértés.

Igen, az átkötő szövegekben. Bár nagyon kevés idő van arra, hogy magyarázatot fűzzek a szövegekhez, de az a pár mondat elég, ha céltudatos vagyok. Nem is nagyon értették félre sehol. Ezt az internetes közösségi oldalak hozzászólásaiból és a közönséggel való személyes találkozásokon folyatott beszélgetésekből mérem le. Mert ha van is kérdés, akkor az már a mondanivalóra utal. Más kérdés, hogy filozófiai kibontásában sokféleképpen, hosszan kellene az üzenetet levezetni. De egy könnyűzenei formációnak nem az a dolga, hogy lexikálisan kibontsa ezt. Sokkal inkább az, hogy felhívja a figyelmet. Egy indíttatást, inspirációt ad, főként a fiataloknak. Bár a 12-14 évesektől egészen a hatvanévesekig nagyon sokféle emberrel találkozunk, s ők mind tökéletesen értik, hogy mi az üzenetünk lényege.

Az ifjúsági búcsú mottója, amelyen Ti is felléptetek, „Gyökereink, szárnyaink”. Az egész nap erről szólt. Faültetéssel kezdődött, s léggömbök felengedésén át, a mécsesekből kirajzolódó „Jézus Krisztus győz” felirattal zárult. A Te életedben milyen szerepet játszanak a gyökerek és a szárnyak? Mennyire vannak jelen?

Az ember legyen tisztában a gyökereivel, a lehetőségeivel, amit ebben ez életében eszközként és körülményként kap. Egyáltalán nem véletlen, hogy hová születünk. Ez az egész életutat meghatározza. A szárnyalás, az én értelmezésemben, a dialektikus életből való felülemelkedést jelenti. Az már Isteni kegyelem. Ha az ember tisztában van a gyökereivel, s alázattal végzi szolgálatképpen a teendőit a Földön, akkor nem maradhat majd el a szárnyalás sem.

Nagy örömmel fedezted fel, hogy ismerős a hely ahol beszélgetünk. Mikor jártál Máriapócson?

Csak most jöttem rá, hogy már voltam itt, amikor beléptünk a templomkertbe. Mivel a feleségem nyíregyházi, s a nagymamájához nagyon kötődött, kb. két éve eljöttünk hozzá, s elhoztuk őt ide. Számára nagyon fontos volt, hogy még életében egyszer eljusson Máriapócsra. Nekünk is bensőséges élmény volt az a nap. S valóban, az volt az utolsó látogatása Máriapócson a nagymamának. Amikor beléptem, ezek az élmények törtek fel bennem. Biztos vagyok benne, hogy a feleségemmel visszatérünk még ide, mert a nagymama emléke Máriapócshoz is köt minket.

A videó forrása: http://nava.hu/id/1382330/

Címkék